Göcsej Völgye Kemping - Kustánszeg

Kikapcsolódás - Aktív pihenés -horgászat - túrázás

scroll down

Gyerektáborok

Nyári gyerektáborA Göcsej Völgye Kemping  különböző táborokkal áll rendelkezésére iskoláknak a nyári szünet hasznos eltöltésére.

Nyelvi tábor
Kalandtábor
Sporttábor
Erdei iskola

Csapatépítés

csapatépítésA Göcsej Völgye Kemping elhelyezkedésénél fogva ideális helyszín csapatépítő tréningekhez. Erdő, mező, tó, dombok és völgyek - ezek mind megtalálhatók kempingünk területén illetve környékén.

Rendezvényeink

team1
team2
team3
team4
team5
team6
team7
team8
team9
team11
team12
team12
team12
team12

Programajánlatok nyaraló vendégeink számára

Kustánszeg

Fekvése

Kustánszeg Zala megye északnyugati részén fekvő község. A település Zalaegerszegtől mintegy 20 kilométer távolságra, a Göcsej dombjai közt helyezkedik el, Becsvölgyétől kissé északra. Közúton Becsvölgyén és Csonkahegyháton kapcsolódik a Göcsejt átszelő Zalaegerszeg – TeskándCsesztreg útvonalra. Közvetlen autóbusz-összeköttetésben áll Zalaegerszeggel és Becsvölgyével. Egyes időszakokban azonban csak átszállással érhető el a megyeszékhely.

Kustánszeg egy külső községrésze, Parasza, a településközponttól két kilométerre délnyugatra található, aszfaltozott úton elérhető.

Története

Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos. A település a 17. században a néhány török portyázás ellenére gyarapodott is, mivel a római katolikus Göcsejben kálvinista község tudott maradni. A kezdetben szabadban tartott istentiszteletek után, 1700-ban épült első temploma fából, majd 1803 és 1813 között pedig a mai is álló református temploma, amely 1826-ra már anyatemplommá alakult. Ekkor mintegy négyszáz fő élt a településen, többségében református.

1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt, mind katolikusok, mind reformátusok, de evangélikusok és izraeliták is éltek itt. Az ekkor kiépülő bekötőút és a létrejövő autóbusz-összeköttetés Zalaegerszeggel növelte az életszínvonalat, illetve a későbbiekben lehetőséget biztosított a lakosság iparban való elhelyezkedéséhez. Az 1959-ben erőszakosan megalapított termelő szövetkezet ösztönözte a lakosságot a Zalaegerszegen vagy a környező települések olajiparában való elhelyezkedésre. Így ekkortól jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.

A faluban ekkor alapvető infrastrukturális fejlesztések történtek, kiépült az ivóvízhálózat, járdák készültek, majd 1991-ben a kábeltelevízió is kiépült. Az 1990-es évek közepétől pedig a turizmus is megjelent Kustánszegen, ahol mind a falu határában lévő Kustánszegi-tó, mind a környező táj szépsége és vadállománya jelentős vonzerőként szerepel.

A községben általános iskola, postahivatal és rendőrségi megbízott működik, egy római katolikus és egy református temploma van. A mezőgazdaság nem jelentős, az ipart egy cipőgyártó üzem képviseli. A legjelentősebb bevételi források a turizmusból származnak. Kemping, panzió, hotel, illetve további vendéglátóhelyek találhatók a településen.

Nevezetességei

  • Református templom
  • Kustánszegi-tó
  • Tájház
  • Fából készült, szoknyás harangláb a 19. század elejéről (műemlék)

Zala megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl- és a Balaton régiókba tartozik, fő vonzerejét Keszthely és a Balaton harminc kilométeres partszakasza, a Hévízi-tó, az érintetlen természeti területei, a számos gyógyfürdő, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A megye nagy kiterjedésű erdői kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

A megye központja Zalaegerszeg, amely egyben a Göcsej tájegység központja is. Felkereshető nevezetességei az egyedülálló Olajipari Múzeum, a Göcseji Falumúzeum, a Finnugor Néprajzi Park, a Megyei Bíróság (egykori Vármegyeház) épülete, a tévétorony az Alsóerdőn, ahonnan gyönyörű panoráma tárul a környező dombvidékre és a városra. A kultúra rajongóit a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori Zsinagóga) rendezvényei is várják.

Göcsej, egy domborzati és néprajzi tájegység, a megye legismertebb része, a Zala, Válicka és a Kerka folyók által határolt vidéken, mintegy hetven községet foglal magába. Középső része a "szegek" vidéke. Sok helyütt fennmaradtak a népi építészet illetve népszokások emlékei (Böde - Szent Mihály-templom, Nova - Plánder Ferenc Falumúzeuma, Kávás - Népi műemlékház, Zalalövő - Népi műemlékház, Csesztreg - Népi műemlékház, Szent Móric-templom, Nemesnép - Fazsindelyes szoknyás harangláb, Rádiháza - Gutorfölde - 1990-es évek eleje óta méneseiről híres)

Forrás: Wikipedia  Kustánszeg szócikk és Zala megye szócikk

Back to Top